Sóskopó megóvásának indítványozása egy javaslat előterjesztésével kezdődött még a huszadik század hetvenes éveinek elején, pontosabban 1971-ben, az Újvidéki Természettudományi-Matematikai Kar Biológiai Tanszék szakértői oldaláról. Már akkor rámutattak ennek az élőhelynek a gazdagságára és különleges fontosságára, különösen a madarak tavaszi és őszi vonulásakor.
Az akkori Újvidéki Természetvédelmi Intézet miután előkészítette a szakmai alapot és végrehajtotta a megfelelő kutatásokat, azoknak révén Előterjesztést és Végzés-Javaslatot utalt arról, hogy Sóskopót oltalom alá kell helyezni.
Valójában, az átutalt anyag 1973-ban megérkezett Törökbecse Község Képviselő-testületének –akkori, Gazdasági és társadalmi osztályának szakszolgálatához, viszont a község nem felismervén egy ilyen fontos javaslat fontosságát, ugyanazt nem fogadta el. Akkoriban egy nagy halastó létrehozása volt előtérben, ezért nem volt a községnek érdekében ezt az egyedi természeti övezetet bármilyen formában is oltalom alá helyezni.
Azóta is követték egymást sokszámban az indítványozások, próbálkozások, azonos érdekkel: e egyedi természeti övezetet oltalom alá helyezni.
1989-ben már Sóskopó a 600-700 hektár felületével be lett sorolva a legjelentősebb védett madár- élőhelyek európai listájára . Az IBA (Important Bird Areas) Európára vonatkozó projektum felülvizsgálata végeztével Sóskopó az össz 2660 hektár felületével újra fontos madár élőhelynek lett javasolva. Ezt követően a terület megkapta az IBA-kód 012 számot .
A zágrábi Dr. Jasmina Muzsinity (dr Jasmina Mužinić) írásbeli javaslatot utalt az akkori újvidéki Tartományi Természetvédelmi Intézetnek amely által értesítést tett arról, hogy Sóskopót sorolják be Jugoszlávia nemzetközi jelentőségű mocsári területek listájára.
Az újvidéki Területrendezési Intézet 1993-ban kidolgozta Gyöngysziget és Sóskopó Területhasználati tervalapját. A Tervalap meghozatalának célja a településrendezési és beruházási dokumentumok használatának lehetőségét biztosították, amely nélkülözhetetlen előfeltételt jelentett a természeti adottságok védelméhez és használatához, eredményezve így a hagyományos mezőgazdasági termelés ( a tanyavilág), a vadászati és a szaktanulmányozási turizmus továbbfejlesztését.
Habár e terület, mint jelentős természetvédelmi terület nyilvánosan soha nem lett oltalom alá helyezve, ettől eltekintve, a 2000-ig szóló időszakra kidolgozott Vajdasági Területrendezési Terv és Szerbia Köztársaság aktuális Területrendezési Tervének köszönve, be lett sorolva a természetvédelmi tererületek listájára.
Az említett dokumentumokban felsorolt területek természetvédelmi szempontból nézve különleges kezelést és helyet élveznek.
Ebből következtetve, 1999-ben a Szerbiai Természetvédelmi Intézet kidolgozta az úgyn.Különleges jelentőségű természeti javak oltalom alá helyezésének javaslata nev. Tanulmányt.
Szerbia Köztársaság 2001-ben meghozott Rendelete alapján Sóskopó megkapta a Speciális Természeti Rezervátum státust, mint különleges 1.rendű nemzetközi jelentőségű terület, majd ugyanazon rendelet alapján kezelőjének meg lett bízva a „ Törökbecsei Vadászegyesületet”.
Sóskopó nemzetközi státusára tekintve, az IUCN –ill. A Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség ( International Union of Conversation of Nature) kategorizációja szerint a 4. helyet foglalja, és be van sorolva a védett és– kezelt élőhelyek közé.
2004-ben Sóskopót nemcsak hogy besorolták a Ramsari területek listájába, hanem ugyanazon évben IPA területé kiáltották ki, ami nem mást jelent mint azt, hogy különös jelentősége van a növényi világ számára.