A Pannon-Alföldi Sóskopó, amely a pleisztocén korszaki komplexus-rendszerben keletkezett, Bánát legalacsonyabb földrajzi pontján fekszik.Ez a szikes, Tisza menti ártéri terület a mai időkig meg lett óvva, és valódi természeti ritkaságnak számít.
A régmúlt időkben a Tisza folyamatosan változtatta folyásirányát. Gyakori kiöntése lapályokat árasztott el.A Kárpátokról lefolyó folyamok megváltoztatták e bánáti térség képét, lápos, mocsaras tájegységet festve.A XVII.és XVIII. szádban a mocsarak lecsapolásával,töltések létrehozásával és csatornák kiásásával nagyszámú láp és mocsár örökre eltűnt.Egyike azok közül, amelyek elkerülték a kiszáradást, az a Sóskopó.
Sóskopó a Tisza egyik ősi meándere. Alakját és kinézetét a folyó folyásának köszönheti mert hiszen a fluviális tavakhoz tartozik.Sóskopó félívű-patkószerú alakzata dél irányába néz.Sóskopó keleti részén egy szűk, úgyn. Kis, Postás- tó található amely mocsári növényzettel dúsgazdag. Sóskopótól ellenkezőleg az édesvizű mocsarakhoz tartozik és évente többször is kiszárad.E két tó közötti távolság 350-900 méter, és egy kiemelkedő magaslat választja el őket egymástól.
Sóskopó területe enyhén kelet irányába dől, az északi partrésze felett viszont egy igen szembetűnő 6 méteres löszterasz emelkedik a magasba.A Maslar nev.homokbuckán e magaslat csúcspontja 86,8 méter tengerszint feletti magasságban. A tó, illetve e ősi meander északi és déli területe túlnyomórészt egész éven át víz nélkül van, csak időnként van víz alatt.A kutatások azt bizonyítják hogy a tó aljzata agyag, és enyhe esésű.
Sóskopó területénak elipszis formája van és délkelet-északnyugat irányban húzódik. Átlagos vízálláskor 3 km hosszú, míg az északnyugati legszélesebb része 625m.Sóskopó legkeskenyebb része a délkeleti végénél van, és 50 m széles.Sóskopó területe 1,45 km2.
A tó vízellátása az atmoszférikus lerakodásokból, a felszíni és a felszín alatti forrásokból történik.Sóskopó lefolyás nélküli tó, ezért a mai éghajlat közvetlen kihatása előidézi a tó vizének kipárolgását.
A tó aljzata megfelel a legmagasabb sótartalmú szikes talajzatoknak- szolonykáknak, ami orosz nyelvről átfordítva nagy mennyiségű sót jelent. Ezen a vajdasági tájegységen, a jellegzetestől eltérően kétszeresen több mennyiségű só ( klorid és szulfát) található a talajban.A tó vizének vegyi összetétele és sótartalma a geológiai alapzattól függ. Sóskopó vizének kémhatása nagy, a foszfor (pH) értéke 9,0-9,4.A víz átlagmélysége 70 méter, de ez az érték nem állandó a vízszint ingadozása végett. A tó legnagyobb része 20 méter mély.
A só és a víz, mint alapvető tényezők amelyek diktálják Sóskopó fennmaradásának feltételeit, közvetlenül vagy közvetetten kihatnak e téjegység minden ökológiai tényezőjére.E bánáti tájegységen található só jelenléte és annak lerakódása , a Pannon-Alföldet körülövezett Kárpát-hegylánc szikláiban található kristályok és sziklatörmelékek felszabadulásával magyarázható. Ezek a levált sziklatörmelékek és kristályok a Kárpáti-hegyekről lefolyó vizek által jutnak e bánáti tájegségekig és teszik sóssá a talajzatot.Mivel Vajdaság e tájegységén az össz vízkipárolgás túlhaladja az össz csapadék mennyiséget, ezért nő a talajzat sótartalmának szintje. Ez különosen a nyári időszakban észlelhető.Ennek következményeként a tó teljesen kiszárad és a meder alján néhány centiméteres vastagságú sóréteg keletkezik. Az így lerakódott sóréteg e tájegységnek a sivatag képét adja.
Follow