A Sóskopó az egyik legjelentősebb és legjellegzetesebb madárélőhely Szerbiában. Olyan madarak fészkelése teszi értékessé, amelyek nem kimondottan a Pannon alföldre jellemzőek, hanem inkább a ponti-kászpi szikesek és tengerpartok fészkelő fajai. A madárvonulási szempontból is igen jelentős pihenőhelynek tekinthető. Az őszi madárvonulások alkalmával hatalmas réce, lúd és daru csapatok tartózkodnak. Egyes napokon 17.000 daru is megszámlálható. Ekkora daru csapattal az országban sehol máshol nem lehet találkozni. Ezen kívül több ezer lúd és réce is megfigyelhető. A madártömeg jelenlétét a táplálék elérhetőságe, kedvező földrajzi elhelyezkedés, és, ami a legfontosabb, a zavarás nélkülözése biztosítja. Függetlenül, hogy a Sóskopó a Törökbecsei Vadásztársaság vadászterületének közepén helyezkedik el, a vadászat teljesen felfüggesztett a területen. Viszonylag kis területe ellenére a rezervátumban 220 madárfaj található, ebből kb. 80 fészkelő. Jelentős madártani értékeinek köszönhetően nemzetközileg jelentős madárélőhelyként és Ramsári területként tartják számon.

I pored relativno male površine zaštićenog prostora, evidentirano je do sada oko 220 vrsta ptica. Od ukupnog broja zabeleženih vrsta, oko 80 je pronađeno na gnežđenju. Zbog svojih izuzetnih ornitoloških osobenosti, Slano kopovo je proglašeno IBA i Ramsarskim područjem.

A legfontosabb madárélőhelyek a nyílt vízfelület, szűkületek, partmenti növényzet, iszapos és homokos partfalak, nedves és mocsári gyepek, száraz gyepek és szántók. Az élőhelyek több zónára oszthatók:

A nyílt vizfelszín a Sóskopón és a Postás kopón található, ahol a madarak táplálkozás, pihenés valamint éjszakázás céljából tartózkodnak.

Az úszó növényzet a Postás kopó egy kis részén található, ahol kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis), búbos vöcsök (Podiceps cristatus) és több récefaj fészkel. Táplálkozás közben megfigyelhető még a selyemgém (Ardeola ralloides), csörgőréce (Anas crecca), vízityúk (Rallus aquaticus), stb.

Parti emerz növényzet, melyet legfőképp a nádasok alkotnak a Postás kopó területén, és a Sóskopó bal partján található. Ebben az övezetben fészkel a bölömbika (Botaurus stellaris), szárcsa (Fulica atra), kakukk (Cuculus canorus), stb. A nádasok elterjedése a vizek bezáródását idézte elő, főleg a Postás kopó területén, amivel nagy mértékben csökken a biológiai sokféleség és az élőhelyek változatossága.

Az iszapos és homokos tóparton megfigyelhető a gulipán (Recurvirostra avosetta), széki lile (Charadrius alexandrinus), bíbic (Vanellus vanellus), csörgőréce, stb.

A tavak körül elhelyezkedő nedves és mocsári gyepeken tartózkodik a tőkés réce (Anas platyrhyncos), nyílfarkú réce (Anas acuta), bíbic, réti fülesbagoly (Asio flammeus), barázdabillegető (Motacilla alba), fehér gólya (Ciconia ciconia), vörös vércse (Falco tinnunculus), sárszalonka (Gallinago gallinago), piroslábú cankó (Tringa totanus), kis őrgébics (Lanius minor), stb.

Száraz gyepek, szántók és ugarok a két tó között vannak. Itt fészkel a fogoly (Perdix perdix), kakukk, mezei pacsirta (Alauda arvensis), tövisszúró gébics (Lanius collurio), de táplálkozni ide jár a fehér gólya, vörös vércse, kis őrgébics, házi veréb (Passer domesticus), stb.

Száraz erdőfolt kisebb akácosok, gyümölcsösök és fasorok formájában található a Sóskopó homokosabb részein. Általában szegény a madárvilága. Fészkelők: vörös vércse, kékvércse (Falco vespertinus), erdei fülesbagoly (Asio otus), barátposzáta (Sylvia atricapilla), seregély (Sturnus vulgaris), széncinege (Parus major), stb.

Follow